Lelkünk között hatalmas tenger
Szívünkben néma gyász
Álomszerû két boldog ember
A kígyónak mérge már
Édenben állunk Te és Én
Álmokat szõ körénk az éj

Krisztusnak vére végtelen fénnyel
Öleli át az éjszakát
Kísértsen a múlt, kísértsen a gyász
Álmok földjén jártam már
Kísértsen a múlt, álom az út, szerelmünk
Végsõ megnyugvás

Halhatatlan lettem tõled
Gyémántként csillog két szemed
Verseimet neked sírom el
Benned megvan minden, minden ami nekem kell
Álomként élem életem Krisztus neve szentség szívemen
De te többet érsz, mint egy angyal, ha másként nem
Megkaplak harccal